A Ringatóról
A foglalkozásokon a kodályi koncepció az óvodát megelőző korosztályra vonatkozó zenei nevelési elvei valósulnak meg.
Mikor is kezdődjék a kigyermek zenei nevelése? Kodály erre így válaszolt: “…kilenc hónappal a születése előtt, de tovább mennék: nem is a gyermek, az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.”
Természetesen Kodály akkor még nem a mai modern kutatásokra gondolt, az anya-magzat kapcsolatanalízisre, hanem arra, hogy minden édesanyának hinnie kell abban, hogy a gyermeke egészséges fejlődése szempontjából fontos már az újszülött gyermeke számára is énekelnie, mondókáznia, fontos az édesanya zenei műveltsége.
Ehhez jó ha ismer olyan gyerekdalokat, ölbeli játékokat, magyar népdalokat és egyéb énekelhető zenei anyagot, ami ízléses, nem “selejt”, ennek a korosztálynak való, amivel elkezdődhet a zenei nevelés a családban.
A foglalkozásainkon a cél a mintaadás a szülőknek, és mindenekelőtt az élménynyújtás, tehát nincsenek szoros értelemben vett didaktikai feladatok. A fejlődés mégis a zenei ingerek hatására, éneklés és játék közben külön gyakorlás és gyakoroltatás nélkül spontán megtörténik
Ringató a gyakorlatban, néhány módszertani tudnivaló:
A foglalkozások légköre oldott, felépítése, tartalma előre tervezett, de rugalmasan alkalmazkodik az adott helyzethez.
A dalokat, mondókákat sokat ismételjük, egy-egy foglalkozáson belül is, de hétről hétre mindig visszatérünk a régebbiekre. Így az édesanyák könnyen megtanulják azokat. Fontos tudni, hogy a tanítás nem a kicsinyeknek szól, hanem a felnőtteknek. A gyerekeknek nincs semmi feladatuk, nem kell semmit produkálniuk, csak ott vannak velünk. Ha kedvük van, bekapcsolódnak egy-egy játékba. A foglalkozások 30 percesek.
A foglalkozásokra nem kell semmi "extra" felszerelés, esetleg váltócipő vagy zokni.
A cél, hogy a kismamák megtanuljanak egy könnyen énekelhető, de a kodályi elvekhez híven: zeneileg értékes dalanyagot. Ismerkedjenek meg magyar mondókákkal, mozgásos, ölbeli játékokkal.
Szeretném, ha rájönnének annak igazára, hogy az énekszó, a közös ölbeli játék valóban a kicsinyek "lelki tápláléka" kell, hogy legyen. Cél, hogy a foglalkozások oldott légkörében jó mintát kapjanak az anyukák a legkisebb gyerekek zenei nevelésének a lehetőségeire. Megismerjenek néhány módszertani tudnivalót, anélkül, hogy kimódolt, vagy "tudományoskodó" lenne a közös éneklés és játék.
Természetesen azt is szeretném, ha a foglalkozásaimon jól éreznék magukat. Szívesen és bátran énekelnének, és hogy a felnőttek, gyerekek egyaránt élményt kapjanak. Bízom benne, hogy a foglalkozások hatására az édesanyák és édesapák is otthon énekelni fognak gyermekeiknek, és ezzel a fölkeltik a kicsik érdeklődését, kedvet ébresztenek az önkéntes utánzásra. Érzékennyé, fogékonnyá teszik a kicsiket a jó zene, a művészet iránt már ebben a korai életszakaszban.
Sosem hallgatunk CD-t, magnót a foglalkozásokon. A legfontosabb a személyes kapcsolat, az élő énekszó, az élő hangszerjáték, mégpedig a felnőtt éneke, hangszerjátéka a kicsi gyermek számára. Hangszeren olyan dallamot játszunk, amit énekelve már többször hallott. Könnyebb követnie a kicsinek.
Ezeknek a használata ebben az életkorban csak zajt keltene a foglalkozásokon. A gyermekek mozgása még nem annyira fejlett, hogy egyöntetűen, jól összehangoltan tudnának "zenélni" ezekkel. Megfogni sem, helyesen használni sem tudják a különféle ritmushangszereket. Egyébként sem adunk semmiféle feladatot a kicsiknek a foglalkozásokon. Nem kell, nem kötelező csinálniuk semmit. Játszik, ha akar, figyel, ha akar, ha tud....
Egyébként is konfliktus forrása lehet, mert a kicsi gyerek nem érti, mi az, hogy megkapja, aztán elvesszük tőle, le kell tennie, mert esetleg következik valami más. Ő talán ragaszkodna ahhoz, amit megfogott. Sőt, a többiek hangszeréhez is ragaszkodna, egy nem elég...
Ismerni kell az életkort! Az ilyen helyezetek megoldása nagyon sok időt venne igénybe a foglalkozás fél órájából, ahol pedig az elsődleges inger, a legfőbb szempont a zene kell, hogy legyen. A közös éneklés, a játék, mozgás az elsődleges, és bizony időnként az áhitatos csend is, ami gyakran spontán megszületik.
A Ringató foglalkozásokon soha nem játszunk még könnyűnek gondolt körjátékot sem. Azokat csak fejlettebb korosztállyal, óvodásokkal, kisiskolásokkal szoktuk játszani.
Ezek mellett a játékdalok, mondókák mellett olyan dalokat is tanulnak a mamák, amelyket hangulatkeltésre, meghallgatásra szánunk a kicsinyeknek, szinte az óvodáskor zenehallgatásának előzményeként. Ezek lehetnek magyar népdalok, rokon, vagy más népek dalai, komponált dalok. Elsődleges szempont itt is a zenei érték.
Kiss Árontól származik az elnevezés: ölbeli játék, aki 1891-ben összeállította az első gyermekjátékgyüjteményt. Ez a kifejezés jelenti a lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-lábjátékok, stb...együttesét. Valamennyi ölbeli játék egy-egy miniatűr "dráma". Kezdete van, fokozódó feszültsége, majd végül csattanó, örömteli oldódás. A kisgyermek számára ezek a mozgásos-énekes vagy mondókás játékok jelentik a művészeti nevelés csíráit. A játékok érzelmi hatása jelenti számukra azt a katarzist, amit a felnőtt számára egy színdarab, vers, regény, egy festmény vagy egy zenemű vagy bármely más művészeti alkotás jelenthet. A kisgyermek számára fontos, hogy a hozzá érzelmileg legközelebb álló felnőttel, szülővel, nagyszülővel élje át ezt az örömet. Néha "csábítom" magammal a gyerekeket játszani, de teljesen természetes, hogy gyakran, legalább is eleinte, nem jönnek. Bújnak anyához, apához. Ebben a korban még az úgynevezett "egy személyhez kötődés" a meghatározó.
Fontos egy-egy játék sokszori, egymást követő ismétlése. Nem azért, hogy megtanulják, és produkció váljék majd belőle! (Jaj, pedig mennyire tudunk örülni, amikor valamit elénekelnek, elmondanak...produkálják magukat, ugye?) Az ismétlések célja, hogy a hangulat, amit egy ici-pici ölbeli játék kelt, kialakuljon és valamennyire tartós maradjon. Egy-egy ilyen játék talán rövidebb, mint egy perc. Mire a gyermek felfogja, hogy mi történt,a játék, a dal már el is tűnik. Ezért énekeljük, mondjuk, játszuk újra, és újra. Az ötödiknél már rájön, hogy ennek örülni lehet, észreveszi, hogy a végén valami huncutkodás lesz, előre izgul, várja, tudja, hogy mi következik. A tizediknél talán mi már unjuk, s ő pedig azt mondja: még egyszer!
Ennek az ideje még csak nem is az óvodás, hanem a kisiskolás kor. A foglalkozásokon csak felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zene iránt, zenei ingerekkel vesszük őket körül, a szülők pedig mintát kapnak az otthoni éneklés, játék lehetőségeire.
Ha "elmélyülten" játszik otthon a kicsi - ebben az életkorban az elmélyült játék néhány perc csupán - azt még énekléssel sem szabad megzavarni. Tudni kell a mértéket! A túl sok inger épp olyan káros lehet, mint a túl kevés.
Alsó korhatár tulajdonképpen nincs, várandós mamák is jöhetnek, hiszen a felnőtteknek szól a tanítás, nem a piciknek.
A gyerekeket csak körülvesszük zenei ingerekkel, feladatuk nincs, produkálniuk sem kell semmit, csak "hallani", erre pedig már a néhány hónapos magzat is képes. Vannak olyan ölbeli játékok, amelyeket az ülni, állni, járni tudó babákkal lehet játszani. (Velük is csak akkor, ha kaphatóak rá.) A kisebbek ezeket is csak "hallgatják", vagy a mama a csak gyengéden "höcögteti" picit a babát, a mondóka, dal lüktetésére, ami persze így helyes.
Általában féléves gyerekekkel már jönnek az anyukák, de szoktak lenni 3-4 hónapos babákkal is, nagyon örülök nekik, de ez a ritkább. Egészen addig lehet jönni a gyerekekkel, amíg óvodába nem kerülnek, bár még a kiscsoportos óvodások is szívesen játsszák ezeket a játékokat, hallgatják a dalokat.
A Ringató foglalkozásokon a gyerekek nincsenek életkor szerint különböző csoportokra osztva. Szeretettel várjuk tehát a Ringatóra már a néhány hónapos babákat is és minden olyan anyukát, apukát, nagyszülőt, aki szívesen énekel, játszik együtt a kicsinyekkel, oldott, szeretetteli légkörben, aki maga is úgy érzi, fontos, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, aki szeretné bővíteni a dalkincsét.
Akadhatnak, akik önmagukban bátortalanok az éneklésben, és segítségre, vagy az énekléssel kapcsolatban kialakult gátlásaik feloldására vágynak egy közösségben - őket is várjuk!
Nagyon sok szeretettel várlak Benneteket!
Fiskus Olga
Ringató foglalkozásvezető 2006 óta
Forrás és további információk: Gállné Gróh Ilona, Forrai Katalin díjas énektanár, a Ringató program vezetője. Ringató portál: www.ringato.hu
