2012. augusztus 25., szombat

Zene, lélek, anyaság


Zene, lélek, anyaság

Mottó: „ A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható.” (Kodály Zoltán)

Ritka pillanat: ülök a fotelban és Nigel Kennedy hegedűművész felvételeit hallgatom.
Alszik a kicsilány és a férjem a „nagyágyon”, a nagylány kint a kertben beszélget a gesztenyékkel és a lassacskán előbújó lepkebábot vizsgálgatja, amit még nyáron tettek el átlátszó műanyagdobozba apával, hogy minden fontos másodpercnek tanúi lehessenek, ahogy egy folyófű-szender hernyója a lepke-lét felé araszol.Mostanában kell majd előbújnia a föld alól, ahová elásta magát az átváltozáshoz.
Vége a Brahms darabnak, Chopin következik. Milyen lélegzetelállítóan komolyan és mélyen szól…fölemel, körbevesz, visz magával a zene.Ritka pillanat: fülhallgató a fejemen, szeptemberi délután, besüt a nap. Csak Chopint hallom. Tisztává varázsol mindent- bennem és kívülem.
Emlékszem azokra a régi zeneakadémiai délutánokra, ahová ének-zene tagozatos gyerekként rendszeresen jártunk az iskolával.Tanultuk a zenét „fogyasztani”.A kisgyereknek kell ehhez a segítő kéz, aki vezeti arrafelé, ahol a jót találja, a  kincset.
Kell, aki mutatja az utat, majd segít megnyitni a kaput is. Nem talál rá mindenki a szépségre magától. Van aki igen, van akinek csak egy  odakacsintás kell, van, akit kézen kell fogni, és elvinni a katarzisig. Szavak nélküli nyelv ez, nincsnek határai, mindenki beszélhetné, érthetné… Kodály mondatai jutnak az eszembe: „Legyen a zene mindenkié! De hogyan tehetjük azzá…?”
Minden egyes ember úgy születik erre a világra, hogy képes annak a csodának az érzékelésére, amit a zene egyedülálló módon képvisel.
Mindannyiunk képessége ez. Ha két-három hónapos csecsemők – de akár két-három órás kicsiket is említhetnék – zenét hallanak, egészen jól megfigyelhető a zene reájuk gyakorolt hatása. Azok az édesanyák, akik figyelmesen szemlélik gyermekük fejlődését, tisztán látják, hogy kicsinyük különféle zenei ingerekre különböző válaszokat ad. De valójában milyen zenei ingerekről beszélünk?
Talán nem is gondolunk rá, de az emberi hang, a beszéd, illetve a külvilág telis-tele van zeneiséggel. Minden hangnak van hangmagassága, hangereje, a beszédnek tempója, sőt ritmusa! Megfigyelhetjük az ellentéteket: magas-mély, gyors-lassú, hangos-halk. Ezek mind zenei eszközök is, bár nem alkalmazzuk tudatosan őket beszéd közben. Temperamentumunktól, pillanatnyi lelkiállapotunktól, közlendőnk céljától függ hangunk, beszédünk zenei jellege. Az élet zajainak, hangjainak zeneiségét halljuk újszülött korunktól, s ha gyermekeinkre figyelünk, s nyitva hagyjuk azt a bizonyos kis kaput, működni hagyjuk az „antennát”, segítjük fogékonnyá, érzékennyé válni a gyerekeket, a zene egész életükben elkíséri őket. Tisztává varázsol, felemel, elringat, megtart – mert ereje van. Semmivel sem pótolható az ereje.
Mivel tudunk gyermekeink segítségére sietni? Hogyan biztosíthatjuk számukra a zene élvezetének, értésének hatalmát – jobban mondva: hogyan őrizhetjük meg ezt a velünk született képességet? Hogy támogathatjuk a kicsiket zenei fejlődésükben? Szándékosan írtam: támogatjuk. Nem fejlesztjük, hisz direkt fejlesztésre, tanításra egészséges gyermekeknek nincs szüksége három éves kor alatt!
Élő zene! Élő énekszó – ez a legcsodálatosabb fejlesztő erő, nem kell ennél több. Van egy kisgyermekeknek és édesanyáknak szóló zenei nevelési program Magyarországon, mely Ringató néven lett ismert.
Több, mint tíz évvel ezelőtt kezdte meg Dr. Gállné Gróh Ilona zenepedagógus, a Ringató országos zenei nevelési program vezetője, Forrai Katalin tanítványaként a három éves kor alatti gyerekek, vagyis az óvodát megelőző korosztály és a szülők együttes zenei nevelése módszertanának kidolgozását. A ma már széles hálózattá bővült programban huszonhárom foglalkozásvezető, Gállné Ili tanítványai, tartanak énekes-játékos foglalkozásokat  Budapesten és vidéken is, elhivatottan, szinte küldetésnek tekintve ezt a munkát.
A Ringató mottója egy Kodály idézet:
 „Az anya nem csak testét adja a gyermekének- lelkét is a  magáéból építi fel.”
Ez a Ringató központi gondolata. Az édesanyák a zenei nevelés kulcsszereplői! A hetenkénti foglalkozásokon az anyák mintát kapnak arról, hogyan is történhet a családban a zenei nevelés. A Ringatón a fő hangsúly az élő éneklésen van, méghozzá a közösségi élményként megélt kóruséneklésen. Ne ijedjen meg senki! Itt nem kórusművekről van szó! Dehogy! Magyar népdalok, igényes gyermekdalok, közismert és kevésbé ismert komponált művek, kánonok szólalnak meg.
Él a kodályi gondolat, a kodályi örökség. Értelmet kap, mi is az a „tiszta” forrás, mit jelent a saját zenei kultúránk. A gyerekek pedig a foglalkozásközben akaratlanul is elraktározzák  a zenei anyanyelvet. Mivel rengeteget ismételnek foglalkozásról foglalkozásra, lassanként felelevenednek a régen tanult magyar népdalok, de tanulnak a mamák újakat is. Sőt szívesen éneklik a  horvát altatót, a svéd vagy francia gyerekdalocskákat – természetesen Weöres Sándor, Csukás István és más költők által írt magyar nyelvű, művészi értékű szövegekkel.
Gépzenét, vagyis cd-t, magnót sohasem hallgatnak – az élő énekszó és a foglalkozásvezető élő hangszeres játéka az, ami a kicsiket körülveszi. Furulya, hegedű, gitár, triangulum, metallofon, xilofon, pásztorsíp, fuvola, körtemuzsika stb. – minden foglalkozásvezetőnél más és más. De nem csak énekelnek! Mondókáznak, lovagoltatnak, göcögtetnek, höcögtetnek. Jártatók, arcsimogatók, ringatók, altatók egész serege szunnyad a gyűjteményekben, s a Ringató foglalkozásokon sok-sok ismétléssel, sok-sok nevetéssel, összebújással körbefonva észrevétlenül megtanulják az édesanyák ezeket a kis remekeket, amelyek nagyrészt a magyar néphagyományból származnak.
A Ringató foglalkozásokra várandós anyukák is jönnek, és olykor néhány hetes kisbabákat hoznak a mamák, hiszen itt nem a gyerekek tanítása a cél. A kicsinyeknek itt semmilyen feladatuk nincs, ha akarnak figyelnek, de ha sétálni támad kedvük, azt is lehet. Mégsincs rendetlenség, vagy hangzavar, sőt gyakran az áhitatos, varázslatos csend is megszületik. Az anyukák pedig folyamatosan aktívak a foglalkozáson, lassanként átváltoznak éneklő, örömet, gyönyörűséget, vidámságot, viccelődést, játékot nyújtó angyalokká.
Nem történik semmi más, csak összegyűjtik éneklés közben  a boldogságot, és talán el is viszik haza. Együtt örülnek, együtt gyönyörködnek a zenében,  a zeneiségben. Együtt – a gyermekeikkel. Ez a Ringató.
Mit is mond Kodály?
„ A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”
Lejárt a Kennedy album. A 20. felvételnek a szerzője ez az elképesztően tehetséges hegedűművész, ez a bőrdzsekis punk, Nigel Kennedy. Melody in the Wind. Brahms, Gershwin, Chopin, Bach, Massagni után hallgatva is csodálatos. Vajon nekik, ezeknek a muzsikus óriásoknak mit énekelhetett az édesanyjuk…?
Iványiné Hazay Tímea
Ringató foglalkozásvezető
Forrás: Ringató honlap: www.ringato.hu
Budapest,  2007. szeptember 18.